„Amit MI KIS EMBERKÉNT hozzátehetnénk a nagy egészhez, AZ ÚGYSEM SZÁMÍT. MERT MÁSOK ATTÓL MÉG CSINÁLJÁK.”
– avagy: OLYAN BONYOLULT EZ A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG! NEKEM ERRE NINCS IDŐM!
olvasási idő: 4,5 perc
A minap meséltem kicsit arról, hogyan kezdett a fejemre nőni a tárgyi környezetem, és, hogy arra jutottam egy idő után, hogy bizonyos dolgokat minimalizálni kell. Ennek pedig része a FELESLEGES TÁRGYAKTÓL VALÓ MEGSZABADULÁS.
A felesleges tárgyaknak elsősorban nem a kidobálására gondoltam, csakis arra, hogy adjuk el, ajándékozzuk el őket. Persze, ha tönkrementek és megjavítani sem lehet, akkor nincs mese, kukában a helyük.
Namármost. Helyben is vagyunk, mivel ma van a Zölden Jobb Környeztvédelmi Mozgalom napja, amikor zöldbe öltözünk, hogy kifejezzük a környezettudatosságunkat, és június 5-én lesz a KÖRNYEZETVÉDELEMI VILÁGNAP is.
Te szoktad figyelni, mennyi műanyagot dobsz a kukába?
Mi már vagy 10 éve gyűjtjük szelektíven a szemetet. A falunkban a szelektív hulladékot havonta egyszer viszik el. Nálunk ez úgy néz ki, hogy nagyjából 6-7 darab, 35 literes zsákot viszek ki ilyenkor a kapu elé. Ebből általában 1-2 zsák a papírhulladék, a többi 4-5 zsák pedig műanyag és fém.
Hogy jön ez az optimalista szemléletemhez?
Olvass tovább és kiderül. 🙂
Először is, leszögezném, hogy borzasztóan zavar ez a rengeteg szemét. Amikor a nagy kukába gyűröm a vegyes hulladékot és azt hetente elviszik, akkor az nem olyan szembetűnő, de ez így bizony elég látványos mennyiség.
Iszonyúan idegesít, na. Elképzelem, hogy elvisznek havonta CSAK TŐLÜNK (!!!) kb. 210 liternyi szelektív hulladékot. 😱
Oké, elviszik, ne is lássuk.
DE ATTÓL MÉG, HOGY A KUKÁS ELVISZI, AZ VALAHOL OTT VAN!
Hol is?
Ja, hogy a tengerekben, példának okáért (teknős feje, sirály lába, bálna gyomra, és sorolhatnánk… sokan láttátok már ezeket a képeket)! 🐢🐋🦆
Nehogy már azt gondoljuk, hogy az, amit nagy gonddal összeszedünk, abból mindent 100%-ban újrahasznosítanak!
Sajnos a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb.
ÉREZZÜNK-E BŰNTUDATOT EMIATT?
Nem rossz az a bűntudat, és sokszor visszatart a helytelen cselekvéstől, de a BŰNTUDAT helyett én inkább javaslom a FELELŐSSÉGTUDATOT.
„Oké, akkor legyen a cél a TELJES HULLADÉKMENTESSÉG?
De hát ez egyszerűen lehetetlen!
Egyébként SEM FÉR BELE AZ ÉLETEMBE, hogy még erre is figyeljek!”
Pedig, a végső cél: LEGYEN!
DE, ÉS:
A csapból is a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés folyik, meg, hogy minél környezetbarátabb csomagolásban szerezzünk be termékeket. Ne adj’ isten csomagolás mentesen.
MEGVALÓSÍTHATÓ-E EZ egy mai átlag… mondjuk CSALÁDANYA életében?
Aki állandóan rohan, legtöbbször még napi 6-8 órát dolgozik, mellette a gyerekeket anyataxiztatja a különórákra, és viszi a hátán a háztartást is. És akkor legyen még magára meg a párjára is ideje…
Szép és romantikus dolog a környezetvédelem, a hulladékmentesség, de valljuk be őszintén, amikor kisebb gondunk is nagyobb annál, hogy mit hova szelektáljunk vagy honnan vásároljunk minél környezettudatosabban, akkor pont NEM EZZEL FOGUNK FOGLALKOZNI.
Meg egyébként is.
„Amit MI KIS EMBERKÉNT hozzátehetnénk a nagy egészhez, AZ ÚGYSEM SZÁMÍT. MERT MÁSOK ATTÓL MÉG CSINÁLJÁK.”
Hoppá! Na ez a gondolat már a felelősség elhárításáról szól. Ez a téma még külön megér majd egy misét, de most inkább csak azt hangosítanám fel ebből, hogy NEM!:
MINDANNYIAN FELELŐSEK VAGYUNK A KÖRNYEZETÜNKÉRT!
Akkor megint csak DE, meg ÉS:
ÖNMAGUNKÉRT IS FELELŐSEK VAGYUNK.
Abban az értelemben, hogy NE ZSIGERELJÜK KI MAGUNKAT.
(És most jön az én optimalista szemléletem):
Tök őszintén, én nagyra becsülök mindenkit, aki már elérte a teljes hulladékmentességet, ha van ilyen, vagy valahol a közelében jár.
Én is szeretném. De nincs idegrendszerem mosható pelusozni, az intim kelyhet és mosható betéteket is undinak tartom (ugyanakkor szuper jónak!!!, csak engem még nem vitt rá a lélek) és a többi.
A környezettudatosságban igenis van egy csomó dolog, ami valóban IDŐIGÉNYESEBB, mint a HAGYOMÁNYOS, „ELDOBHATÓ”, GYORS verziója.
És nem csodálom, hogy a kizsigerelt, szerepelvárásoktól szenvedő nők és férfiak a hátuk közepére kívánnak pont egy ilyen extra feladatot. Mikor a legfontosabbra is alig futja az erejükből.
Egyetértek. Én például bevallom férfiasan (😳), nem szeretek főzni. Legalábbis olyan mindennaposan nem. Küzdök vele és próbálkozom, de amiatt, hogy áprilisban végig ágyhoz voltam kötve, megint elkezdtem ételt rendelni. És, hogy őszinte legyek, baromi kényelmes.
Viszont: ugyanennyire zavar az, hogy a műanyagos szelektíves kukánk kétszer olyan gyorsan telik meg, mint egyébként.
De nem élhetünk mindig BŰNTUDATBAN!
Ezért az én MEGOLDÁSOM – egyelőre – a következő, nagy vonalakban:
👉 GYŰJTSÜNK SZELEKTÍVEN! (hátha mégis újrafeldolgozzák, legalább egy részét 😉 ) – nem fáj a vegyes helyett 2-3-4 különböző kukába dobni a szemetet! Tényleg nem!!! 🙂
👉 LEHETŐSÉGEINKHEZ MÉRTEN VÁSÁROLJUNK HULLADÉKMENTESEN!
Nyilván bonyolult lehet mindig mindenért piacra meg csomagolásmentes boltba járni, pláne, ha az ember 5-6-ig dolgozik. De kereshetünk ALTERNATÍV megoldásokat, például zöldség HÁZHOZSZÁLLÍTÁST (ezt ma próbáltam ki először, lásd a fotókat mellékelve, zöldség nejlonban vs. zöldség ládában). Vagy vihetjük a henteshez a kis/nagy műanyag dobozunkat is, vagy simán az ábécébe a saját nejlonzacskóinkat a zöldségnek, gyümölcsnek, pékárunak.
👉 Azokat a termékeket, amik elhasználódnak, PÓTOLJUK KÖRNYEZTBARÁTTAL, HULLADÉKMENTESSEL, BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓVAL!
Én pl. MOSÓSZERT, MOSOGATÓSZERT, MOSOGATÓGÉP TABLETTÁT is már évek óta környezetbarátot veszek. Ez sem fáj, hogy a hagyományos márkák helyett ezt öntöm a mosógépbe/szivacsra/mosogatógépbe.
Vagy wc tisztító és vízkőoldó helyett ECETET használok. Ősi „trükk”, de a legjobb. Nem fáj, nem bonyolultabb, nem időigényesebb.
👉 Az ELHASZNÁLT NEJLON ZACSKÓK helyett vigyünk tartósat, vásznat, természetes anyagból készültet vagy kiszuperált ruhákból varrottat. Ugyanannyi belepakolni a cuccot, mint a műanyagba.
👉 VEGYÜNK JÓ MINŐSÉGŰ, TARTÓS TERMÉKEKET!
Ez mindenre vonatkozik. Ami elhasználódik és megjavítani sem lehet, abból hulladék lesz.
Ezer olyan alternatíva van, amelynek a bevezetése az életünkbe nem jár különösebb extra idő- és energiabefektetéssel a megszokott verziókhoz képest, mégis környezetbarát, nem szennyez, lebomlik.
Lehet, hogy több pénzbe kerül, igen. Nem vitatom. De az jobban fáj, ha tudom, hogy TEHETNÉK valamit a környezetemért és MÉGSEM teszek. Ekkor már jogos lenne a bűntudat.
Ezért igyekszem EGYRE TÖBB FELELŐSSÉGET VÁLLALNI.
ELSŐ LÉPÉSKÉNT tehát tegyünk meg ENNYIT, hogy keressük ezeket AZ OPTIMÁLIS MEGOLDÁSOKAT.
Környezettudatossá válni nem kell egy csapásra, legyen ez egy folyamat, amiben jól érezzük magunkat. ❤️
Emellett pedig MAGUNKÉRT is tegyünk meg annyit, hogy elkezdünk gondolkozni azon, HOGYAN EGYSZERŰSÍTHETJÜK úgy mind a tárgyi környezetünket, mind az életünket, a napi rutinjainkat, hogy LEGYEN IDŐNK MAGUNKRA, EGYMÁSRA, és egy idő után esetleg még arra is, hogy több időt invesztáljunk a környezetvédelembe.
Ha idáig eljutottál és gondolatébresztőnek találtad a posztot, oszd meg másokkal is, hadd gondolkodjunk együtt! :).
Te milyen helyzetekben tudnál találni környezetbarát alternatívát úgy, hogy az nem igényel a részedről többlet időbefektetést?
